Növényi táplálék kontra műtrágya: nem ugyanaz a dolog
![Növényi táplálék kontra műtrágya: nem ugyanaz a dolog](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow.jpg)
Tartalomjegyzék
Ha beírja a "növénytáp" kifejezést egy internetes keresőbe, az első weboldalakon elkerülhetetlenül a "műtrágyák" hirdetései jelennek meg - olyan tápanyagokat tartalmazó palackok, amelyeket az emberek a növényeknek adnak, hogy segítsék növekedésüket. Bár a legtöbb ember a két kifejezést felváltva használja, a növénytáp nem ugyanaz, mint a műtrágya.
A növényi táplálék olyan glükóz, amelyet a növény maga állít elő. A növény a nap energiáját használja fel a víz és a szén-dioxid átalakítására növényi táplálékká, amelyet elfogyaszt vagy elraktároz a növekedéshez és szaporodáshoz. Másrészt a műtrágyák olyan tápanyagok, amelyeket a talajhoz adnak a növények növekedésének elősegítése és támogatása érdekében.
Ezek lehetnek természetesek, mint a tengeri moszat vagy a kőzetásványok, vagy laboratóriumban állítják elő őket folyékony vagy por alakban, meghatározott összetételben.
Nézzük meg, hogy pontosan mi is az a növénytáp és a műtrágya, és hogyan hatnak egymásra a kertünkben.
Mit esznek a növények táplálékul?
Mindannyian ismerjük a húsevő növényeket, különösen a legendás Vénusz légycsapdát, és mindannyian hálásak vagyunk, hogy John Wyndham Triffidái csak az író képzeletének szüleményei.
De mi a helyzet a többi növénnyel? A fákkal és bokrokkal, a fűvel, a zöldségekkel és a virágokkal a kertünkben? Mit esznek, hogy növekedni tudjanak? Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a különbséget a növényi táplálék és a műtrágya között, valamint a kettő kölcsönhatását, tudnunk kell, hogy a növényeknek milyen elemekre van szükségük a növekedéshez.
A növény a talajból és a levegőből veszi fel az elemeket, és életciklusa során különböző módon használja fel azokat.
Ezeket az elemeket általában három csoportra osztják aszerint, hogy a növénynek mekkora mennyiségre van szüksége: elsődleges (makro) tápanyagok, másodlagos tápanyagok és mikrotápanyagok. Összesen 16 alapvető elemre van szükségük a növényeknek.
A növény által igényelt elsődleges tápanyagok a következők:
- Szén
- Hidrogén
- Oxigén
- Nitrogén
- Foszfor
- Kálium
A másodlagos tápanyagok közé tartoznak:
- Kalcium
- Magnézium
- Kén
A mikrotápanyagok a következők:
- Bór
- Klór
- Réz
- Vas
- Mangán
- Molibdén
- Cink
Az elsődleges tápanyagok a legfontosabbak, mivel a növénynek nagyobb mennyiségben van rájuk szüksége, mint a többire. Például egy növény 45%-ban szénből és 45%-ban oxigénből áll, de csak 0,00001%-ban tartalmaz molibdént.
Van még néhány más tápanyag is, nevezetesen a kobalt, a nikkel, a szilícium, a nátrium és a vanádium, de ezekre csak néhány növénynek van szüksége kis mennyiségben, és a legtöbb kertben nem nélkülözhetetlenek.
A növény ezeket a tápanyagokat különböző módon veszi fel: a szén-dioxidot és másokat a leveleken keresztül, sok más tápanyagot pedig a gyökerek szívnak fel a talajból.
Mi a növényi táplálék - A fotoszintézis csodája
A növények tápláléka a glükóz. A kertünkben élő növények autotrófok, azaz saját maguk állítják elő táplálékukat. A fotoszintézis folyamatán keresztül a növény a nap energiáját használja fel arra, hogy a vizet (H20) és a szén-dioxidot (CO2) glükózzá alakítsa.
A glükózt azonnal elfogyaszthatja, cellulózzá alakíthatja a sejtfal építéséhez, vagy keményítő formájában tárolhatja, hogy később, szükség esetén elfogyassza.
Ha a növények csak a vizet és a szén-dioxidot használják fel táplálékuk előállításához, akkor mire való a többi tápanyag? Minden tápanyag létfontosságú szerepet játszik a növény különböző funkcióiban.
Néhányuk szükséges a fotoszintézishez, míg mások segítik a sejtképződést, javítják az enzimek aktivitását, és még sok más egyéb.
Ha a környező talajból hiányoznak ezek az elemek, az gátolja a növény növekedését.
Lásd még: Hogyan és mikor kell betakarítani a burgonyát, valamint a hosszú távú tárolás érdekében történő pácolásEz az a pont, ahol a legtöbb ember tévesen egy üveg műtrágyáért nyúl.
Mi a műtrágya
![](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow.jpg)
A műtrágya olyan talajmódosítás, amelyet a talajhoz adnak bizonyos hiányzó tápanyagok javítására.
Ha bizonyos tápanyagok hiányoznak a talajból, a növény nem tud megfelelően fotoszintetizálni, vagy más területen hiányt szenved, ezért a műtrágya lényege, hogy pótolja a tápanyagokat, és segítse a növényt.
A szén, az oxigén és a hidrogén mellett a növényekben leggyakrabban előforduló elemek a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K), ezért a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható műtrágyát N-P-K besorolással árulják.
Ez a besorolás mutatja az egyes tápanyagok százalékos arányát a műtrágyában. Egyes műtrágyák nyomokban másodlagos és mikrotápanyagokat is tartalmaznak.
Többféle műtrágya létezik:
- Természetes műtrágyák: Ezek olyan műtrágyák, amelyek a természetből származnak, és gyakran ásványi anyagok vagy más szerves anyagok, például tengeri moszat, mészkő, csontliszt, zöldhomok vagy lucernaliszt, hogy csak néhányat említsünk. A természetes műtrágyák gyakran a legjobb választás, mivel egészségesebb és tartósabb eredményeket biztosítanak, mint a vegyszerek.
- Ipari műtrágyák: Ezek olyan vegyszerek, amelyeket laboratóriumban állítanak elő. Bár "természetes" elemekből állnak, nagyon mesterséges módja a kertünk felvirágoztatásának. Az ipari műtrágyákat soha nem szabadna használni a kertünkben. Nemcsak rövid ideig tart a hatásuk, és gyakori alkalmazásra van szükség, hanem gyakran veszélyes vegyi anyagokat is hozzáadnak a talajhoz, amelyeket soha nem lehet eltávolítani.
Szükségük van-e a növényeknek műtrágyára?
![](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow-1.jpg)
A növényeknek szükségük van a tápanyagokra, de ez nem jelenti azt, hogy műtrágyára van szükségük.
A műtrágya a növény táplálására szolgál, ami azt jelenti, hogy olyan tápanyagtöbbletet biztosít, amely a növények növekedését elősegíti.
Ez azonban csak egy segédeszköz, amely hosszú távon nem segít a növényeken vagy a kertben. A legtöbb műtrágya vízben oldódik, így a tápanyagok nagy része kimosódik a talajból.
Azok, amelyek megmaradnak, rövid távú előnyöket biztosítanak a növény számára, ezért a műtrágyák általában évente vagy akár háromhavonta javasoltak.
Sok esetben a tápanyagok valójában nem hiányoznak a talajból, de nincsenek egyensúlyban, így nem tudnak megfelelően felszívódni. Ebben az esetben a műtrágya hozzáadása olyan, mintha benzint öntenénk a lángra, és valójában még nagyobb egyensúlyhiányt okozhat a talajban.
Ennek ellenére van néhány olyan eset, amikor a természetes trágya alkalmazása jó ötlet, és segíthet a kertben.
Sokkal jobb, ha komposzt hozzáadásával vagy más talajépítő tevékenységekkel tápláljuk a talajt.
A komposzt műtrágya?
![](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow-2.jpg)
A komposzt a talajban lévő sötét, gazdag szerves anyag, amely lebomlott levelekből, növényekből, trágyából és más szerves forrásokból áll.
Lásd még: A 20 legjobb fajta répa fajták nőnek a kertbenA komposzt nem műtrágya, és inkább talajjavító vagy talajépítő anyagnak tekinthető. Bár a műtrágyához hasonlóan természetesen alapvető tápanyagokat juttat a talajba, ugyanakkor építi és javítja a talajt, amit a műtrágyák nem tesznek meg.
Mi az a szerves trágya?
![](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow-3.jpg)
A "növényi táplálék" és a "műtrágya" közötti eltérésekhez hasonlóan a szerves trágya fogalmával kapcsolatban is van némi zűrzavar.
Az organikus néha olyan műtrágyát jelent, amely természetes forrásból származik, például tengeri moszatból, vagy olyan természetes vagy szintetikus terméket, amely bioélelmiszer-előállításra minősített.
Szükségük van-e a szobanövényeknek műtrágyára?
![](/wp-content/uploads/garden/270/36095711ow-4.jpg)
Ha rákeres erre a kérdésre az interneten, gyakran talál táblázatokat arról, hogy mennyi műtrágyát kell rendszeresen kijuttatni a szobanövényekhez.
A legtöbb esetben azonban a szobanövényeknek nincs szükségük műtrágyára, és főleg nem olyan rendszerességgel, mint ahogyan azt javasolják.
Gyakran azt gondoljuk, hogy mivel a szobanövényeket nem ideális körülmények között tartjuk otthonunkban, ezt műtrágya hozzáadásával kell kompenzálnunk, de valójában a szobanövények műtrágyaigénye szinte nem is létezik.
A növénytáp és a műtrágya ugyanaz?
Nem, a növénytáp és a műtrágya két különböző dolog. A növénytáp olyan termék, amelyet a növények maguk állítanak elő, míg a műtrágya olyan mesterséges termék, amelyet a talajhoz adnak a hiányzó tápanyagok pótlására.
Ez a kettő nagyon szorosan együttműködik, mivel a talajban lévő megfelelő tápanyagok nélkül (amelyeket gyakran műtrágya szolgáltat) a növény nem tudja megfelelően előállítani a túléléshez és a gyarapodáshoz szükséges növényi táplálékot.
GYIK
K: Jobb a műtrágya, mint a növényi táplálék?
A: Ez egy nagyon félrevezető kérdés, amelyre gyakran helytelenül válaszolnak, mivel a növényi táplálék és a műtrágya két nagyon különböző dolog. A növényi táplálék pótolhatatlan.
Röviden, a növényi táplálékot nem lehet helyettesíteni, de a műtrágyák segíthetnek a növénynek a növényi táplálék (vagy glükóz) előállításában.
K: Milyen növényeknek van szükségük műtrágyára?
A: Egyik sem. Bár bizonyos esetekben a természetes műtrágyák különleges előnyöket biztosíthatnak a kimerült talajnak, a legtöbb kertünknek nincs szüksége semmiféle műtrágyára.
Sokkal jobb, ha komposzt hozzáadásával építjük a talajt, ami viszont segít a növénynek a táplálék előállításában.
K: Mely növényeknek használ a műtrágya?
V: Ha a növényei nehezen fejlődnek, jól jöhet egy adag természetes vagy szerves trágya, mivel a talajnak időre van szüksége ahhoz, hogy felépüljön.
Ha kétségei vannak, válasszon általános célú műtrágyát, vagy keressen a termeszteni kívánt növényre jellemzőt.
K: A műtrágyák vegánok?
A: Sok műtrágya nem vegán- vagy vegetáriánusbarát. Az ipari műtrágyák károsak az élővilágra, és sok természetes műtrágya trágyát, vér- vagy csontlisztet tartalmaz.
A műtrágyákból többféle vegán lehetőség is rendelkezésre áll.
K: Befolyásolja a talaj pH-ja a növényi táplálékot és a műtrágyát?
A: Igen, az 5,5 és 7,0 közötti kiegyensúlyozott pH-érték az ideális. Ezen a tartományon kívül sok tápanyag vagy oldhatóvá válik és kimosódik, vagy megreked a talajban.
Ez gátolja a fotoszintézist, és pontatlanul mutatja a rendelkezésre álló tápanyagokat, ami megnehezíti a megfelelő trágyázást.
K: A műtrágya árthat a növényeknek?
A: Sok esetben a túl sok műtrágya megégetheti a növényeket, vagy más módon károsíthatja a fejlődésüket. Ha műtrágyázik, fontos, hogy először vizsgálja meg a talajt, és a csomagolási utasításoknak megfelelően alkalmazza.
A műtrágya nem növényi táplálék
Most minden korábbinál fontosabbak az általunk használt szavak, és bár egy olyan látszólag triviális dolog, mint a növényi táplálék és a műtrágya, talán nem jelent különbséget, mégis jelentős környezeti hatásai lehetnek.
A növényi táplálék a természet csodálatos folyamata, míg a növényi táplálék a talaj javítására tett szánalmas emberi kísérlet.
Bár a természetes műtrágyáknak is lehet helyük egy egészséges kertben, a legtöbb műtrágya olyan vegyi anyag, amelyet soha nem szabadna használni a kertünkben.