A nitrogén az egészséges kert elengedhetetlen összetevője, mégis minden betakarítással lecsupaszítjuk a talajt, és sok kertben kimerül a nitrogén.

Mielőtt egy zsák vegyszeres műtrágyáért nyúlna, fontolja meg néhány olyan közönséges növény termesztését, amelyek növekedésük során nitrogént adnak hozzá.

A nitrogénmegkötő növények nitrogént vesznek fel a légkörből, és azt a talajba juttatják, miután növénybarát formába alakították át.

A nitrogénmegkötőket be lehet illeszteni a vetésforgóba, vagy zöldtrágyaként vagy takarónövényként lehet termeszteni a többi növény mellett.

Számos olyan virág, fa és cserje is létezik, amely a nitrogént megkötve szépíti a kertet.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a különleges növényeknek ez a csoportja hogyan köt nitrogént a talajba, és hogy melyek a legjobb nitrogénmegkötő növények a kert talajtermékenységének növelésére.

Miért van szüksége a növényeknek nitrogénre

A nitrogén minden növény számára szükséges ahhoz, hogy erősen és egészségesen nőjön. Mivel minden növénynek szüksége van rá, és használja is, a talajból gyorsan kiürül ez az alapvető elem.

Egyszerű szinten a nitrogén elősegíti a zöld levelek növekedését és a gyümölcsök fejlődését. Tudományosabb szinten a nitrogén létfontosságú a fotoszintézishez és a növényi sejtek fejlődéséhez. A nitrogén az aminosavak és a növényi fehérjék előállításának egyik építőköve.

Számos előnye van annak, hogy a talajban elegendő nitrogén van. A talaj nitrogéntartalmának növelése:

• Egészségesebb növények termesztése
• Javítsa hozamát
• Serkenti a változatos talajbaktériumokat
• Növeli más tápanyagok, például a kálium és a foszfor hozzáférhetőségét.

A nitrogénhiány jelei

Ahogyan a növényei is a megfelelő mennyiségű nitrogénnel fognak virágozni, a növényei is gyorsan megmutatják, ha hiányt szenvednek ebben a nélkülözhetetlen elemben. A nitrogénhiány néhány árulkodó jele a következő:

• Sárguló levelek. A növénynek nem lesz olyan élénk zöld színe, mint amilyennek lennie kellene.
• Tompa növekedés. A növény lassan nő vagy deformálódik.
• A hozam csökkenése. Előfordulhat, hogy a gyümölcsök kisebbek a kelleténél, vagy egyáltalán nem nőnek.

Ironikus módon a túl sok nitrogén is lehet rossz dolog, és a végén buja, bokros növényeket kaphat virág és gyümölcs nélkül.

A talajban a nitrogén tökéletes mennyiségének kialakításának legjobb módja, ha olyan növényeket termesztünk, amelyek növekedésük során valóban nitrogént adnak hozzá.

Ezek a nitrogénmegkötők ideálisak, mert folyamatosan termékenyen tartják a talajt anélkül, hogy túlzott nitrogénbőséget hoznának létre.

Mik a nitrogénmegkötők?

A nitrogénmegkötő növényeknek megvan az az egyedülálló képességük, hogy a nitrogént a légkörből kivegyék, a növények számára könnyen hasznosítható formába alakítsák, és a nitrogént a talajba juttassák.

A növények maguk nem kötik meg a nitrogént a talajban, ezt bizonyos talajban élő baktériumok végzik. A nitrogénmegkötők kölcsönösen előnyös kapcsolatban állnak ezekkel a talajlakó baktériumokkal.

A baktériumok a növény gyökerein csomókat növesztenek, és nitrogént termelnek a növény számára, míg a növény a baktériumokat az általa termelt cukorral táplálja.

A gyökereken lévő csomók mérete a kis borsószem nagyságától a baseball-labda nagyságáig terjedhet, és sokféle alakúak lehetnek. Egyetlen növény gyökerén száz vagy akár több mint ezer csomó is lehet.

A hüvelyesek, mint például a borsó és a bab, a leggyakrabban termesztett nitrogénmegkötők, és a hüvelyesek kölcsönhatásba lépnek a nitrogénmegkötő rhizobia baktériumokkal.

Más nitrogénmegkötő növények a Frankia baktériumokkal közösen adnak nitrogént a talajhoz. Összességében minden növény más-más baktériumtörzzsel lép kölcsönhatásba,

ezért minél több nitrogénmegkötő növényt termeszt, annál több mikroorganizmusok millióitól hemzsegő, valóban változatos és élő talajt hoz létre.

Mit tesznek a nitrogénmegkötők

A belélegzett levegő közel 80 százaléka nitrogén, de ezt a légköri állapotot (N2) a növények nem tudják felhasználni.

A nitrogénmegkötés az a folyamat, amelynek során az N2 a talajba kerül és használható formává alakul, például NH3 (ammónia) vagy NH4 (ammónium), amely tovább bontható NO2-re és NO3-ra (nitrátok).

Sok növény röviddel azután kezdi el a nitrogén megkötését, hogy a baktérium csomókat képez a gyökerén. A nitrogéntermelés addig folytatódik, amíg a növény termést nem hoz, és ekkor szinte az összes nitrogén a magokba kerül.

Hogyan táplálják a nitrogénmegkötők a talajt?

A nitrogénmegkötők számos módon beépíthetők a kertbe, hogy táplálják a talajt, például:

1: Éves zöldségtermesztés

Valószínűleg Ön is ezt teszi a zöldségeskertjében. Egy sor borsó vagy bab termesztésével nitrogént juttat a talajba. Sajnos ez a módszer biztosítja a legkevesebb nitrogént a talaj számára.

A növény által megkötött nitrogén nagy részét közvetlenül a növény fogyasztja el. A keletkező többlet azonban a talajba kerül, és a szomszédos növényeket táplálja.

Miután betakarította a maghüvelyeket vagy a terméseket, sajnos nagyon kevés nitrogén marad a talaj számára.

Még így is hasznos, ha ezeket a nitrogénmegkötőket termesztjük, nem is beszélve az ízletesről.

És ne feledkezzen meg arról sem, hogy a kertet szépítse és színesítse. Számos olyan virág létezik, amely nitrogénmegkötő, valamint javítja a kert esztétikai megjelenését.

2: Zöldtrágyák

Hogyan használhatok nitrogénmegkötőket, hogy sok nitrogént juttassak a kertembe? A megoldás a zöldtrágyázás!

A zöldtrágyázás az a gyakorlat, amikor egy növényt kizárólag a betakarítás céljából termesztünk, és a hüvelyesek és más nitrogénmegkötők nagyszerű lehetőséget jelentenek a zöldtrágyázásra.

Ha nitrogénmegkötőt ásunk a talajba, különösen, ha az buja és zöld, a növényben és a gumókban lévő összes nitrogén közvetlenül a talajba kerül.

3: Évelő nitrogénmegkötők

Az évelők termesztése remek módja annak, hogy változatosabbá tegye kertjét, miért ne vegyen be néhányat, amelyek egyúttal nitrogént is adnak a talajhoz?

A nitrogénmegkötő évelő növények beépítése a permakultúra fontos gyakorlata, és könnyen beilleszthető az otthoni kertbe. Sok ilyen lehetőség ehető is, ami további előnyökkel jár.

A nitrogénmegkötéshez hozzájáruló növények

Most pedig nézzünk meg néhány olyan gyakori és könnyen termeszthető növényt, amelyek nitrogént kötnek meg a talajban.

Nem mindegyik növény nő minden éghajlaton, de néhány lehetőség a trópusoktól a szélsőségesen hidegtűrőig terjed, ezért tájékozódjon a helyi kertészeti központban, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az Ön területén.

Hüvelyesek

A hüvelyeseket általában egynyári növényként termesztik. Egyes hüvelyeseket étkezési célra termesztenek, míg másokat szigorúan takarónövényként vagy zöldtrágyaként.

A hüvelyesek zöldtrágyázása gyakori gyakorlat a biogazdálkodásban a szántóföldek termékenységének javítása érdekében.

Íme néhány a legjobb hüvelyesek közül, amelyeket érdemes a kertben termeszteni:

Ehető hüvelyesek (zöldtrágyaként is felhasználhatók)

• Borsó (minden fajta)
• Zöld- és sárgabab (minden fajta)
• Babszárítás (minden fajta, beleértve a vesebabot, adzukit, fekete szemű borsót stb.)
• Lencse
• Csicseriborsó
• Szójabab
• Mogyoró

Zöldtrágyázásra szánt hüvelyesek

• Lóhere (minden fajta, beleértve a vörös, fehér holland, Alsike stb. fajtákat)
• bükköny (a szőrös bükköny a leggyakoribb)
• Édes borsó
• Alfalfa

Nitrogénmegkötő fák

Amikor a nitrogénmegkötő növényekről hallunk, általában a hüvelyesek jutnak először eszünkbe, de tudta, hogy sok olyan fa is van, amely szintén nitrogént köt meg a talajban?

A nitrogénmegkötő fák nagyszerű hosszú távú befektetést jelentenek az udvar vagy a kert számára, hogy növeljék és fenntartsák a talaj nitrogénszintjét.

A hüvelyesekhez hasonlóan a fák is akkor adják a legtöbb nitrogént, amikor elpusztulnak és lebomlanak, de ezek a magasra törő óriások egész termő életük során folyamatosan szolgáltatnak nitrogént.

A nitrogénmegkötő fákat úttörő fafajként is használják egy új erdőterület létrehozásakor. A nitrogénmegkötő fákat először a talaj minőségének javítása érdekében ültetik, majd más fafajok következnek, hogy egészséges és változatos erdőt hozzanak létre.

És nem feledkezhetünk meg a földre hulló vagy a komposzthoz adható, lebomló levelek nitrogénnel kapcsolatos előnyeiről sem.

Néhány nitrogénmegkötő fa:

• Alder
• Caragana (szibériai borsófa)
• Laburnum (Aranyláncfa)
• Fekete sáska
• Redbud
• Mimóza
• Akácfa
• Mesquite
• Kentucky kávéfa
• Wisteria

Minden egyes fafaj egy adott területen őshonos, ezért tájékozódjon a helyi kertészeti központban, hogy melyik a legjobb fa az adott területen.

Nitrogén fixáló cserjék és bokrok

Ha nincs elég hely egy fa ültetéséhez, fontolja meg egy nitrogénmegkötő cserje ültetését. A cserjék előnye, hogy számos hidegtűrő fajta létezik, ráadásul gyakran ehető bogyókat is adnak.

Ha a bogyók mérgezőek, ezek a nitrogénmegkötők a madarakat táplálják, miközben a kertet táplálják.

A fákhoz hasonlóan próbáljon meg olyan fajtákat találni, amelyek az Ön területén ellenállóak. Íme néhány nagyszerű nitrogénmegkötő cserje és bokor, amelyekkel változatosabbá teheti kertjét:

• Homoktövis
• Gorse
• Buffaloberries
• Viasz mirtusz (amerikai babér)
• Kaliforniai lila
• Orosz olajbogyó
• Goumi
• Seprű
• Hegyi mahagóni
• Hegyi nyomorúság
• Cliff-Rose (Keserű bokor)
• Seaberry
• Silverberry

Nitrogénmegkötő virágok

Amikor a talaj termékenységéről beszélünk, gyakran figyelmen kívül hagyjuk a kertek egy fontos részét: a virágoskertet.

Íme néhány gyönyörű nitrogénmegkötő virág, amelyet a virágágyásba vagy a zöldségeskertbe beépítve táplálhatja a talajt, vonzza a beporzókat és szépíti a kertet:

• Sweet Pea
• Indigo
• Lupins
• Hólyag Senna
• Foltos zöldfű
• Földimogyoró borsó
• Mirigyes szenna
• Bíbor korallborsó bokor

Következtetés

A nitrogénmegkötést a biogazdálkodók évszázadok óta alkalmazzák a talaj egészségének és termékenységének természetes javítására, és ez a gyakorlat könnyen beépíthető az otthoni kertbe.

Akár egy ágyásod van egy kis kertben, akár több hektárnyi területet művelsz, remélem, ez a cikk elég információt adott ahhoz, hogy soha többé ne kelljen vegyszeres műtrágyáért nyúlnod.