Hogyan kerüljük el a 10 leggyakoribb hibát a beltéri magok indításakor?

 Hogyan kerüljük el a 10 leggyakoribb hibát a beltéri magok indításakor?

Timothy Walker

A beltéri magok indítása előnyt jelenthet a kertészeti szezonban, és korábbi tavaszi termést biztosíthat, de ez egy kényes folyamat.

A növények a csemetefázisban a legsebezhetőbbek, ahol fogékonyak a betegségekre és könnyen megfulladnak, ezért extra figyelmet és gondoskodást igényelnek, hogy biztosan túléljék ezt a létfontosságú első életszakaszt.

A rossz termesztőközeg kiválasztásától kezdve a palánták nem megfelelő fény- és hőellátásáig számos olyan gyakori hiba van, amelyet még a tapasztalt kertészek is elkövetnek, amikor beltéri magokat indítanak, és amelyek kisiklathatják erőfeszítéseiket. Kertészként tudom, milyen elkeserítő lehet, amikor néhány mag nem csírázik ki, vagy a palánták nem néznek ki tökéletesen.

Vizsgáljuk meg tehát, hogy melyek ezek a hibák, és hogyan kerüld el őket, hogy sikerre kész legyél!

10 Beltéri magvető hibák, amelyeket el kell kerülnie

Az alábbiakban felsoroljuk a 10 leggyakoribb beltéri magvetési hibát, amelyeket a kezdő és a tapasztalt kertészek egyaránt elkövetnek, és a legjobb tanácsainkat adjuk arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket a hibákat elkerülni:

1: A palánták nem kapnak elegendő fényt

Ez a hiba az első a listán, mert ez a leggyakoribb probléma, amivel a kezdők szembesülnek, amikor beltéri magokat indítanak.

Ha alábecsüljük, hogy a fiatal növényeknek mennyi fényre van szükségük, akkor a növényeink elkókadnak, hosszúkásak lesznek, magasak és instabilak, ahogy a nem elegendő fényforrás felé nyúlnak, és így nagyobb a valószínűsége, hogy a száruk az átültetés előtt vagy közben eltörik.

A fiatal fűszernövényeknek általában legalább 10 óra fényre van szükségük naponta, a fiatal gyümölcsöknek és zöldségeknek pedig 12-14 órára (terménytől függően).

Telepítse a mesterséges fényt, hogy a palántáknak elegendő fényt adjon az egészséghez

A legjobb módja annak, hogy az újonnan kihajtott palánták elegendő fényt kapjanak, hogy telepíteni növekedési lámpák , amely online vagy a kertészeti központokban vásárolható meg.

A nagy beltéri vetési szezon kora tavasszal van, amikor még mindig kevés a nappali fény, ami azt jelenti, hogy az ablakpárkány valószínűleg túl kevés fényt biztosít, még akkor is, ha déli fekvésű.

A fényszükségletet a növényektől kb. 4 hüvelyk távolságra lévő termesztő lámpákkal egészítheti ki, így elkerülheti, hogy a növények nem kapnak elegendő fényt, és győződjön meg arról, hogy a lámpák állíthatóak, így a magok növekedésével felfelé mozgathatja őket.

Ha nyáron indítjuk a magokat, a déli fekvésű ablakpárkány elegendő fényt biztosít.

2: Magok & palánták nem elég meleggel ellátva

A beltéri magok indításának egyik lényege, hogy meghosszabbítjuk a tenyészidőt, és előnyt szerzünk, amikor a talaj még fagyott.

A talajhőmérsékletnek körülbelül 60-75℉ kell lennie ahhoz, hogy a legtöbb gyümölcs és zöldség kicsírázzon (bizonyos hagymák és hüvelyesek 55℉ körül szeretik), de ezt az információt mindig a vetőmagok csomagolásán találja meg.

A hidegben tartott magok és palánták esetleg nem csíráznak ki, vagy a kicsírázott növények lassú növekedésűek és gyengék lesznek.

Hogyan kerüljük el a túl hideg körülményeket

Sok mesterkertésznek van kijelölt termesztőszobája/háza vagy fűtött üvegháza, ahol termosztátok és párásítók tartják a hőt a csírázás és az új növekedés optimális szintjén. Ha Önnek nincs ilyenje, ne aggódjon.

Tartsa a palántákat a ház meleg szobájában, magasan, egy polcon, mivel a hő felemelkedik, és a legmelegebb a mennyezethez közel lesz.

A fűtőszőnyegek megfizethető befektetésnek számítanak, ha különösen huzatos a háza, mivel alulról melegítik a talajt, és a növekedéshez optimális hőmérsékleten tarthatják azt.

Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl meleg! A hőmérséklet soha ne haladja meg a 90 fokot, mert ez ellenkező hatást vált ki, és sterilizálhatja a magokat, vagy elpusztíthatja a fiatal növényeket.

3: Túl sűrű magvetés ritkítás nélkül

Vetőmagok ültetésekor nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt a csírázási hibák és a túl sok ültetés, valamint a túlzsúfolt magtálcák közötti egyensúly között.

Gyakori probléma az utóbbi, amikor a magokat túl sűrűn ültetik, ami nagyon szűkös magtálcákat eredményez, ahol a fiatal palánták versengenek az erőforrásokért.

Ez a rossz levegőáramlású, lábas növényeket eredményez, amelyek hajlamosabbak a fertőzésekre. Hacsak nem mikrozöldségeket termeszt, gondoskodnia kell arról, hogy az egyes növények között megfelelő hely legyen, hogy ne gyengítse az egész tálcát.

Ritkítsa ki a zsúfolt palántákat

Valószínűleg ismeri a "ritkítás" kifejezést, amikor a fiatal palántákat eltávolítja, hogy elérje a megfelelő növénytávolságot.

Gyakran a vetőmagcsomag hátoldalán szerepel a pontos távolság, amelyre a palántákat ritkítani kell, mert az ültetéskor trükkös megpróbálni tökéletesen elhelyezni őket.

A zsúfolt palántatálcák elkerülése érdekében a lehető legkorábban ritkítsa meg a nem kívánt csírákat a talaj szintjén levágva.

Ki is tépheti őket, de ez néha ki tudja gyökereztetni a közeli növényeket és megzavarhatja a gyökérhálózatot, ezért biztonságosabb a nyírás.

4: Magok termesztése rossz minőségű talajban

A talaj a beltéri magvetés egyik legfontosabb összetevője, és az új csírák fejlődéséhez minden alapvető tápanyagot és biológiát tartalmaznia kell.

Ha rossz minőségű földet használ, vagy csak a háztáji földdel tölti meg a magtálcákat, az katasztrófa receptje, mivel az előbbivel a magok nem kapják meg, amire szükségük van a sikerhez, az utóbbival pedig káros betegségeket vagy kártevőket juttathat a termesztőközegbe.

A rossz talajban termesztett magok vagy kicsíráznak, vagy nem, és a növény már eleve legyengült állapotban kezdi meg életét.

Hogyan kerüljük el a rossz talaj használatát

A legjobb módja annak, hogy kiváló talajt hozzon létre, ha saját maga készíti el, így biztosíthatja, hogy a magok csírázásához és a palánták virágzásához minden lényeges összetevőt tartalmazzon.

A magvető talajnak könnyűnek és levegőztetettnek kell lennie, nem pedig sűrűnek és nehéznek, hogy a csírázó növény könnyedén át tudjon rajta mozogni, és túl nagy ellenállás nélkül tudjon gyökeret ereszteni.

A kertészeti áruházakban vásárolhat egy zacskó ilyen típusú magvetőföldet. Bár a tőzegmohát gyakran ajánlják, ez nem fenntartható erőforrás, ezért más, környezetbarátabb talajkeverékeket ajánlunk a vetéshez.

A talajnak kiváló vízelvezetéssel kell rendelkeznie , amelyet úgy hozhat létre, hogy kókuszdiót, perlitet vagy habarcsot ad a keverékhez, de ügyeljen arra, hogy ezek apró darabokban legyenek.

A keverék legalább 1/3-ának komposztnak vagy hasonlóan gazdag szervesanyag-forrásnak kell lennie, amely megfelelő nitrogén-, foszfor- és káliumtartalommal rendelkezik.

Lásd még: Pothos vagy Philodendron? Hogyan lehet megkülönböztetni?

Keverje össze az összes hozzávalót egy nagy edényben, mielőtt megtöltötte volna a tálcákat, és a magok máris sikeresek lesznek.

5: Túl kevés vagy túl sok öntözés

A magok túlöntözése gyakoribb hiba, mint a víz alá helyezés, de mindkettő rossz csírázási arányt és barátságtalan növekedési környezetet eredményez.

A túlöntözés kimoshatja az újonnan elültetett magokat, vagy nedves talajt hozhat létre, ami a frissen kicsírázott magok gyökereinek rothadásához vezet, ami szinte mindig elpusztítja őket. Emellett olyan környezetet teremthet, amelyben a gombabetegségek elszaporodhatnak, és "elszáradást" okozhatnak (ezt a listában kicsit lejjebb magyarázzuk).

A másik oldalról viszont a magvaknak vízre van szükségük a csírázáshoz, és a fiatal növényeknek természetesen nedvességre van szükségük a túléléshez, és a túl kevés víz hervadást vagy csírázás elmaradását okozza. Ki mondta, hogy ez könnyű?!

Hogyan kerüljük el az öntözési problémákat

Általában könnyebb orvosolni az aláöntözésből adódó problémákat, mint a túlöntözésből, ezért mindig az óvatosság oldalára álljon, és öntözze kevesebbet, mint gondolná, majd igazítsa felfelé.

Az újonnan elültetett magtálcák elárasztásának elkerülése érdekében ültetés előtt áztassa be a termesztőközeget, hogy a magok optimálisan nedves környezetbe kerüljenek.

Miután a magok kicsíráztak, tartsa be a következetes öntözési ütemtervet, amely lehetővé teszi, hogy a talaj legfelső rétege az öntözések között egy kicsit kiszáradjon.

A szórófejes palackkal történő párologtatás jó módszer az egyenletesen könnyű nedvességréteg felhordására, vagy ha van hozzá infrastruktúrája, használjon öntözőasztalt, amelybe a magtálcákat helyezheti, így azok alulról, közvetlenül a gyökereikbe szívják fel a nedvességet.

6: A rossz méretű edény kiválasztása vagy a nem megfelelő "beültetés".

Ha a termesztendő növényhez nem megfelelő méretű magtálcát, edényt vagy cserepet választunk, vagy ha a nagyobb palántákat nem ültetjük át, az gyökeresedő, boldogtalan növényeket eredményezhet.

A növények akkor válnak gyökeresedni, amikor a gyökerek kifogynak a konténer szűkös helyéből, és ezért elkezdenek maguk köré tekeredni.

Ez megnehezíti az új környezethez való alkalmazkodást, amikor nagyobb edénybe vagy földbe ültetik át, mivel a gyökerek egy nagy csomóba vannak kötve.

Ha valaha is vásároltál már érett palántákat faiskolából, valószínűleg láttad már ezt a hatást a kiültetéskor, és meg kell lazítanod a gyökereket - ami károsíthatja őket -, hogy kitörhessük őket a kusza rendetlenségből.

Hogyan kerülhetjük el a gyökeresedő növényeket

Válasszon megfelelő méretű edényeket a növények számára, és ültesse át őket egy nagyobb edénybe, körülbelül 2 hüvelykkel, ha kezdenek kinőni a tárolóedényből.

Ha például egy kisméretű salátafajtát vet, nem kell nagy, 6 hüvelykes cserepekbe ültetni, hanem válasszon egy szabványos, lyukacsos 1020-as tálcát.

Ezzel szemben, ha nagyobb zöldségféléket, például tököt vagy paradicsomot termesztünk, akkor elegendő helyre van szükségük ahhoz, hogy a gyökereik szétterjedhessenek, és a 4 hüvelykes cserép megfelelőbb választás.

Ha úgy tűnik, hogy a növény túl magas vagy széles lesz a tárolóedényéhez képest, töltsön meg egy két hüvelykkel nagyobb edényt ugyanazzal a földkeverékkel, és ültesse át, hogy több hely maradjon a gyökereknek. Az átültetés időpontjáig szükség szerint folytassa az átültetést.

7: Rossz mélységbe ültetjük a magokat

A túl mélyre ültetett magok csírázási kudarcot okozhatnak, de a túl sekélyre ültetés is ugyanezt eredményezheti.

Mint már tudja, a különböző gyümölcsök és zöldségek magjai méretben és alakban rendkívül eltérőek, és mindegyiknek eltérőek az ültetés mélységére és távolságára vonatkozó előírásai.

Néhány virágmagnak, mint például a szellőrózsa vagy a kamilla, fényre van szüksége a csírázáshoz, és valójában egyáltalán nem szabad elásni őket.

Hogyan kerüljük el a rossz mélységű ültetést

Olvasd el a vetőmagok csomagolását! Még ha már termesztetted is korábban ezt a zöldséget, olvasd át a csomagolást, hogy ellenőrizd az ültetési követelményeket. Nincs szomorúbb, mint pénzt költeni vetőmagokra, és egyik sem terem!

Ha véletlenszerűen kapta a magokat egy barátjától, vagy elvesztette az eredeti csomagot, akkor a jó ökölszabály az, hogy körülbelül kétszer olyan mélyre ültesse el őket, mint a mag átmérője. Az öntözéshez hasonlóan jobb, ha az óvatosságot választja, és inkább túl sekélyre ülteti őket, mint túl mélyre.

8: A palánták nem kapnak elegendő levegőkeringtetést

A palánták közötti rossz légáramlás és a túl nedves környezet optimális környezetet teremthet a nedvesség elszáradásához.

A száradás egy talajban terjedő gombás betegség, amelyet néhány különböző kórokozó okoz, és amely a fiatal növények szárának tövénél gyenge és petyhüdt lesz.

Általában elpusztítja a palántákat, futótűzként terjed, és ha a növények már fertőzöttek, nehéz kezelni.

Hogyan kerüljük el a csillapítást

Bár a kipusztulás a túlöntözéssel is összefügg, a leggyakoribb ok a levegő hiánya a zsúfolt palánták között, vagy az, hogy a palántákat pangó, párás környezetben nevelik.

Annak elkerülése érdekében, hogy ez a betegség megfertőzze a palántákat, helyezzen el egy ventilátort a szobában ahol termesztjük őket (nem túl közel, hogy állandóan rájuk fújjon), csak hogy olyan helyen legyenek, ahol állandó légáramlás és oxigénkeringés van.

Ezenkívül kövesse a 3. és 5. hiba esetén adott tanácsokat a palánták ritkításával és óvatos öntözéssel.

9: A palánták átültetés előtti edzésének elmulasztása

Ha elfelejti, vagy egyszerűen csak úgy dönt, hogy nem keményíti meg a palántákat, az komoly csalódást okozhat, mivel a kemény munkával végzett vetés után a növények elpusztulhatnak vagy elkókadhatnak közvetlenül az átültetés után.

A palántáknak időre van szükségük, hogy a védett és ellenőrzött beltéri környezetben történő nevelés után alkalmazkodjanak a szélhez, az esőhöz és a közvetlen napfényhez.

Mivel az átültetés már önmagában is sokkot jelent a szervezetük számára, a növényeket úgy kell megkönnyíteni, hogy hagyjuk őket lassan alkalmazkodni a külső körülményekhez.

Hogyan kerüljük el a rosszul átültetett palántákat?

A palántákat mindig úgy kell edzeni, hogy az ültetés előtti hetekben fokozatosan, apránként hozza őket a külvilághoz.

Lásd még: A Pothos típusai: A Pothos különböző fajtái és hogyan lehet őket megkülönböztetni egymástól

Ültesse be az átültetés időpontját, hogy tudja, mikor kell megkezdeni a keményedési folyamatot (általában 8-12 nappal korábban).

Az első napon csak vigye ki egy órára a magtálcákat vagy cserepeket, és helyezze őket egy fal vagy hasonló szélfogó elem mellé, hogy ne érje őket túl nagy csapkodás.

Minden nap adj hozzá egy plusz órát a szabadban töltött időhöz, hogy mire elülteted őket, már egy teljes napot tölthessenek a szabadban!

10: Vegyi trágya kijuttatása a vetőmagokhoz

Ha a ki nem csírázott magvakra műtrágyát juttatunk, az komoly károkat okozhat, és akár sterilizálhatja is őket. Ez még a szerves trágyákra is igaz, de különösen igaz a szintetikus, vegyszeres műtrágyákra, amelyek glifozát-alapúak.

A magok minden nap kicsíráznak a nagy, nagy világunkban, mindenféle műtrágya nélkül, mert DNS-ek és energiacsomagok, amelyeknek csak a megfelelő talajra és nedvességre van szükségük a növekedéshez.

Még az erős műtrágyák használata is megégetheti a csírázó, érett palánták gyökereit, és sokkal több kárt okozhat, mint hasznot.

Hogyan kerüljük el a sterilizálást vagy a magok & palánták elégetését:

Hagyja, hogy a magok tegyék a dolgukat. Amíg jó minőségű talaj, nedvesség, hely és fény áll rendelkezésre, nem kell trágyázni a magokat.

Amint a palánták nagyobbak lesznek, nem sokkal az átültetés előtt, adhat nekik egy kis löketet hínárral vagy moszattal, szerves trágyával, vagy egy jó öreg komposzttal, de soha nem javasoljuk, hogy szintetikus kémiai trágyát használjon a palántákhoz, semmilyen szakaszban.

A kertészeti hibák a legjobb leckék

Minden kertésznek el kell követnie a saját hibáit, és tanulnia kell belőlük, ez egyfajta rítus! Ha elkerülöd ezeket a gyakori hibákat, időt, pénzt és szívfájdalmat spórolhatsz meg, de mindig lesznek dolgok, amelyek rosszul sülnek el.

Remek módja annak, hogy minden évszak hibáiból tanuljon, ha kertészeti naplót vezet, amelyben feljegyzi, mi működik, és mi nem, így a következő évben a már meglévő ismereteire építhet.

Ha először termeszt magról, ne feledje, hogy mindig olvassa el és kövesse a magcsomagban található, az ültetéssel kapcsolatos információkat, és adjon nekik sok szeretetet és figyelmet!

Timothy Walker

Jeremy Cruz lelkes kertész, kertész és természetbarát, aki a festői vidékről származik. Jeremy a részletek iránt érdeklődő, és a növények iránti mély szenvedélyével egy életen át tartó utazásra indult, hogy felfedezze a kertészet világát, és megossza tudását másokkal blogján, a Kertészeti útmutató és a szakértők kertészeti tanácsai című blogján.Jeremynek a kertészkedés iránti rajongása gyerekkorában kezdődött, amikor számtalan órát töltött szülei mellett a családi kertben. Ez a nevelés nemcsak a növények iránti szeretetet erősítette meg, hanem erős munkamorálra és az organikus és fenntartható kertészeti gyakorlatok iránti elkötelezettségre is.Miután egy neves egyetemen szerzett kertészdiplomát, Jeremy különböző rangos botanikus kertekben és faiskolákban dolgozva csiszolta tudását. Gyakorlati tapasztalata, valamint telhetetlen kíváncsisága lehetővé tette számára, hogy mélyen belemerüljön a különböző növényfajok, a kerttervezés és a művelési technikák bonyolultságába.Jeremy-t az a vágy, hogy oktasson és inspiráljon más kertészkedőket, úgy döntött, hogy megosztja szakértelmét a blogján. Gondosan foglalkozik a témák széles skálájával, beleértve a növényválasztást, a talaj-előkészítést, a kártevőirtást és a szezonális kertészeti tippeket. Írási stílusa megnyerő és hozzáférhető, így az összetett fogalmak könnyen emészthetővé válnak kezdő és tapasztalt kertészek számára egyaránt.Az övén túlA blogon Jeremy aktívan részt vesz közösségi kertészeti projektekben, és workshopokat tart, hogy az egyéneknek olyan ismereteket és készségeket szerezzenek, amelyekkel saját kertet hozhatnak létre. Szilárd meggyőződése, hogy a természettel való kapcsolat a kertészkedésen keresztül nemcsak terápiás, hanem az egyének és a környezet jóléte szempontjából is elengedhetetlen.Fertőző lelkesedésével és mélyreható szakértelmével Jeremy Cruz a kertész közösség megbízható tekintélyévé vált. Legyen szó egy beteg növény hibaelhárításáról, vagy a tökéletes kerttervezés inspirációjáról, Jeremy blogja egy igazi kertészeti szakértő kertészeti tanácsaihoz szolgál.